Dr. Ádám György előttem lévő hat cikkében "Tanulmányában" a peres (elsősorban polgári, de büntetőperes) eljárásokkal mindenekelőtt azoknak bizonyítási problémáival kapcsolatban oly kérdéseket vet fel, amelyek még egy hozzám hasonló, nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédnek is új elemként hatnak. A munka alapossága, sokoldalúsága miatt ezeknek ismertetésével foglalkozni nem kívánok, mert hisz ezért jelenik meg a könyv. Aki megvette és elolvassa jogelméleti, élettapasztalati és gyakorlati szempontból egyaránt értékes adatokkal és gondolatokkal gazdagodik.

Egy fogalom, amely egységesen jelentkezik Ádám György műveiben engem elgondolkoztat. A szerző nagy előszeretettel használja az igazságos ítélet kifejezést. Ez az igazságos ítélet épp az igazság szó képlékeny értelme miatt szinte meghatározhatatlan fogalom. Benne foglaltatik: egyrészt a történeti esemény valóságnak megfelelő rekonstruálása, másrészt viszont az ebből levonandó jogi álláspont.

A leírt esemény elvileg a külvilágban megtörtént és bizonyos gondolatsor eredményeként létrejött történés leírása. Egy jogilag tehát nem színezett, objektív megállapítás.

Egész más e jogilag nem színezett megállapításból levonandó jogi következtetés, "a jogi igazság", amely amint arra már rámutattam egy igen képlékeny valami, mert az, hogy jogilag mi helyes, mi helytelen vagy éppenséggel tiltott, a helytől és időtől, általában a társadalom akaratának jogszabályokban rögzített tartalmától függ.

Az, hogy a szocialista álláspontot tükröző Btk-nkban meghatározott és üzérkedés címszó alatt megtalálható büntetőjogilag hátrányos értékítélet alá eső és büntetendő magatartás ma már a bűnösséget illetően legfeljebb adócsalásként maradt meg, azt mutatja, hogy egy magatartás, amely tizenegynehány évvel ezelőtt még bűncselekmény volt, ma már nem az. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy ugyanez a magatartás ugyanabban az időpontban, amelyben nálunk bűncselekménynek minősült, 300 km-rel nyugatabbra már ebben az időpontban sem volt bűncselekmény.

Hol az igazság, melyik álláspont hasznosabb a társadalomnak? Ezt eldönteni igen nehéz, mert mind a két álláspont képviselői két - a gazdaság területén is megjelenő - politikai álláspontra hivatkoznak.

A példákat lehetne végtelenségig sorolni.

Én abból indulok ki, hogy az állampolgár akkor élhet nyugodtan, ha tudja mit tehet és mit nem tehet, a jogszabályok mit engednek, illetve tiltanak (vagy nem tiltanak), és biztos lehet afelől, hogyha cselekedetei nem esnek tiltó rendelkezés alá, akkor azokból baja nem származhat. Vonatkozik ez mind a büntető, mind a polgári jogra.

A fentiek alapján annak megvitatása, hogy mi a jó, mi a rossz, mit kell tiltani vagy nem tiltani, megengedni, csak parttalan vitákra vezetne és a gyakorlatban teljes jogbizonytalanságot eredményezne.

Álláspontom szerint tehát az ítélkezés akkor "igazságos", ha a jogszabályoknak érvényben lévő rendelkezésein alapul: tehát törvényes.

E formális (lényeges?) elemekben nem szegény elgondolásomon túlmenően a cikkben foglaltakkal messzemenően egyetértek és csak megismételni tudom: elmélyült áttanulmányozás után, újdonságánál fogva nagy részben hézagpótlónak tartom amit a szerző papírra vetett. Elolvasni és elgondolkodni csak tudás és gondolkodásbeli gazdagodást eredményez.

Különösen nagyra becsülendő az, hogy Ádám doktor, ügyvéd létére - példát mutatóan - tudományos kérdésekben publikál. Az ügyvéd elsősorban gyakorlati jogász s akkor, amikor a gyakorlat során szerzett általában keserű tapasztalatait "de lege ferrenda" tudományos alapossággal és logikával igyekszik gondolatainak nyilvánosságra hozatalával megjavítani, munkájának mind elméleti, mind praktikus voltát csak nagy elismeréssel lehet méltatni.

40 éven keresztül az ügyvédség tudományos tevékenységet alig-alig fejtett ki. Ez megmutatkozik abban is, hogy az ügyvédek ilyen irányú tevékenysége meglehetősen ritka. Ádám doktor írásai azért is jelentősek tehát, mert egyrészről példamutatóak kollégáink felé, másrészről kedvező eredménnyel járhat ha a gyakorlat oldaláról igyekszenek a törvényhozást jó irányba befolyásolni.

dr. Bárándy György
ügyvéd