<%@ page contentType="text/html; charset=ISO-8859-2" %> Dr. Ádám György kontra Ifj. Hegedűs Lóránt
dr. Ádám György kontra Ifj. Hegedűs Lóránt
Az ügyvéd állítja, ha végigjárta a haláltábort, és most megint kirekesztésre uszítanak, akkor ő személyesen érintett. "A Legfelsőbb Bíróság megsértette a személyes jogaimat - mondta -, mivel egész életem tragédiáját figyelmen kívül hagyva, a legenyhébb polgári jogi szankciót sem alkalmazza a kirekesztésemre is uszító ellen."
Felülvizsgálati kérelem
Két éve, életében először saját ügyében pert indított Ádám György. A jogászprofesszor ifjabb Hegedűs Lóránt cikke miatt nyújtott be személyiségi jogi keresetet. Az írásban a szerző a zsidók kirekesztéséről értekezik, ezért a felperes azt kérte, hogy a kirekesztéstől - ha formálisan is - védje meg az állam. A jogerős ítélet szerint azonban egy kisebbség elleni diszkriminatív támadás esetén nem kérhet személyiségi jogvédelmet a csoport nem nevesített tagja, nincs joga megvédeni magát és a csoportot sem. A képtelen helyzet csúcsa: a bíróság egy toalettpapír névvitájában hozott döntésére hivatkozva utasította el a keresetet.

A per rövid története

                             (MH-online)
Az Ébresztő című miépes budapesti kerületi újságban a következő sorokat jegyezte le ifj. Hegedus Lóránt : "A galíciai jöttmentek hada... rágták és rágják szét a hont... Hát halld meg magyar az 1000. keresztyén magyar állami év... egyetlen életre vezető üzenetét: Rekeszd ki Őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled."
A keresetlevél és mellékletei
Az Ébresztőben megjelent cikk
Zsidótörvények (1939-1942)
Az alperesi ellenkérelem azt próbálja kihasználni, ami az utóbbi években a személyiségi perek gyakori félreértel-mezése a bíróságok részéről. A törvény csak annyit mond: "a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni."
Alperesi ellenkérelem
Felperesi észrevételek
Ifjabb Hegedűs Lóránt megsértette Ádám György személyiségi jogait. A gyülöletkeltés a bíróság szerint minden, mások által zsidónak tartott személy ellen, így a felperes ellen is irányul. Az indokolás szerint a személyes érintettség nem feltétlenül jelenti a név szerinti megjelölést, mivel számos módja van annak, hogy valaki a konkrét személy megnevezése nélkül is arra kedvezőtlen kijelentéseket tegyen.
Az első fokú ítélet
Az alperes fellebbezése
Az ellenkérelem és mellékletei
A Fővárosi Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. A bíróság az ügy lényegéről nem is döntött, csak azzal foglalkozott, hogy perelhet-e a felperes
Jogerős ítélet
A Bíróság 740-es határozata
"Az alperes a kirekesztésre uszító részekkel személyemhez fűződő jogaimat sértette meg - érvelt Ádám György a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében
A felülvizsgálati kérelem
A kérelem elutasítása
Levél Lomiczi Zoltánnak
"A törvényben nincs szó a közvetlen érintettségről - érvelt Ádám György a perújítási kérelmében -, csak az a feltétel, hogy a személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érényesíteni. Milyen érintettséget kell bizonyítani? A perújítási kérelmet elutasították 2004. decemberben. Az ügyvéd 2005. januárban fellebbezett a határozat ellen.
Perújítási kérelem, mellékletek
Másodfokú bírósági végzés
Felülvizsgálati kérelem
Elutasító végzés, válasz a       végzésre