Hélium beszerzése akkor… és most

Amikor az internet csodáira gondolok, és arra, hogy mit is változtatott az életünkön ez a forradalmi találmány, mindig eszembe jut az, hogy hihetetlen, mennyivel könnyebben tudunk kapcsolatot létesíteni bárkivel a világon, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. Értendő ez egyrészt a baráti, privát kapcsolatainkra (hiszen a korábban elérhetetlennek gondolt nagybácsimmal is könnyedén beszélünk Skype-on havonta egyszer, hiába élek én Budapesten, ő meg Torontoban), értendő a szakmai kapcsolattartásra, és bizony érthető azoknak a cégeknek, vállalatoknak az elérésében is, akiknek a termékei egyszerűbbé, jobbá, gazdagabbá teszik az életünket. Ilyen cég például a Gázpalackfutár is, akikkel legutóbbi rendelésemet bonyolítottam le.

Szerintem mindenkinek van legalább egy olyan emléke gyermekkorából, amikor a héliumos lufiból beszívja a gázt, és ezáltal elképesztően vicces, leginkább a Hupikék Törpikék szereplőire emlékeztető hangokat ad ki magából. Nem tagadom, én sem vagyok kivétel ez alól… És úgy tűnik, a gyerekeim sem. Ugyanis, ha már szóba került a Hupikék Törpikék, nos ők épp ezeknek a furcsa kis lényeknek készültek öltözni farsangra, és az idősebb, Lili felvetette az ötletet: mi lenne, ha neki is olyan vicces hangja lehetne közben?

Először nagyon megijedtem a kérdésen, és kapásból majdnem rá is vágtam a kategorikus nemet (hiszen azért ne rendeljünk hélium palackokat, hogy az egészet valaki felszippantsa, hiszen már néhány slukk is káros tud lenni, nem hogy egy gyermeki, de egy felnőtt szervezetnek is…), de aztán eszembe jutott, hogy bizony nekem is kellene hélium, persze teljesen más célból 🙂 Én ugyanis szakmám szerint alapvetően fénycsövekkel foglalkozom, és ott a hélium elengedhetetlenül fontos töltőgázként funkcionál. Mivel a palackom éppen kifogyott, már rutinosan kerestem fel a Gázpalackfutár honlapját, hogy újabb hélium palackot rendeljek tőlük. Mivel már – mondhatni – törzsvásárlójuk vagyok, ismerősen intettek nekem a palackcsere során, kicsit el is beszélgettem a kedves kollégákkal. Szó szót váltott, és nemsokára már ott is állt a konyhánkban a teljes, frissen feltöltött hélium palack. Minden fennakadás nélkül ment. Na látjátok, ilyenkor merengek el azon, hogy mennyivel másabb lett, megváltozott a világ, ahhoz képest, mint amilyen mondjuk 30 évvel ezelőtt volt… Akkor még ahhoz hogy héliumot szerezzünk, sokkal több utánajárásra, vagy legalábbis sokkal több lufira volt szükség…

A rendelt hélium palackból természetesen most is jutott néhány lufira, amit a farsangi buli során egy óvatlan pillanatban Lili kibontott, és egy rövid időre tényleg Törpillává változott 🙂 Nagyon nagy volt a nevetés, ő is élvezte a sikert, természetesen a farsang királynőjének is megválasztották szuper jelmeze és kiváló színészi alakítása miatt. Szerencsére, miután elmagyaráztam neki, hogy a héliumos hang egyszer hihetetlenül vicces tud lenni, de ha sokszor csinálja az ember, az viszont már nagyon veszélyes, Lili okosan végighallgatott, és komolyan bólintott a végén. Nagyon okos kislány, nemhiába, az én nevelésem… 🙂